szechenyi_2020_logo

 

X-PROTEIN PROJEKT – Szója és szója alapú fehérje források kiváltása ökológiai gazdálkodásban helyben hatékonyan megtermeszthető takarmánynövényekkel és növényfaj keverékekkel  (2012-2015)

Célkitűzés:

A projekt indokoltságát az egész világra jellemző takarmányfehérje-hiány adta, a hároméves kutatási program legfontosabb célkitűzése magas fehérjetartalomra szelektált kalászosok és pillangósvirágú növényfajok társításával tejelő szarvasmarhák megfelelő fehérjeellátását biztosító speciális keveréktakarmányok kialakítása. Egy új, megfelelő színvonalú tejtermelést és kiemelkedő tejminőséget eredményező takarmányozási technológia került kidolgozásra, ezáltal csökkenthető a napi takarmányadagban az import szója aránya, illetve a már-már kritikusnak mondható importfüggőség is. Az eredmények az organikus és a konvencionális gazdálkodásban egyaránt alkalmazhatók.

Partnereink a projekt megvalósítása során:

Körös-Maros Biofarm Kft., Gyula

Magyarország ökológiai gazdálkodással foglalkozó agrárvállalkozásai közül az egyik legnagyobb és leginnovatívabb. Az alapvetően állattenyésztésre berendezkedett cég meghatározó terméke a biotej, amelyből évi mintegy ötmillió litert értékesít hazai és olasz feldolgozóüzemek felé. Emellett azonban a cégnek jelentős tapasztalata van az ökológiai növénytermesztésben is, elsősorban kukorica, tritikálé, tönkebúza, tönkölybúza, alakorbúza, takarmányborsó, lucerna és gyeptársulások tekintetében.  A projektben vállalt feladata őszi és tavaszi vetésű egyéves, valamint évelő takarmánykeverékek félüzemi léptékű tesztelése Gyulán, illetve szarvasmarha takarmányozási kísérlet lefolytatása a megtermelt takarmányokkal.

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Martonvásár

A martonvásári intézetben az időközben elhunyt Dr. Kovács Géza és munkatársai kezdték el olyan kalászos genotípusok nemesítését, amelyek fehérjetartalma felülmúlja a martonvásári génbank átlagát. A fehérjetartalomra történő szelekció mellett nagy hangsúlyt fektetnek a szárszilárdság vizsgálatára is, hogy a gabonák keverékvetésben meg tudják tartani a nagyobb termetű pillangósvirágú komponenseket, a takarmányborsót és a bükkönyféléket. A projektben vállalták a szelekciós munka folytatását, és többismétléses kisparcellás teljesítményvizsgálatokat, amelynek során értékelik a keverékalkotó komponensek arányának időbeli változásait, a zöldhozamot, és mintákat vesznek beltartalmi vizsgálatok elvégzéséhez.

Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged

A szegedi intézet Egyéb Kalászosok Nemesítési Osztálya a projekt során a martonvásári kutatókkal karöltve saját génbankjának szűrésével magas fehérjetartalmú őszi és tavaszi genotípusokat szelektál, majd többismétléses kisparcellás kísérletbe állítja azokat kiszombori tenyészkertjében. Értékeli a keverékalkotó komponensek arányának időbeli változásait, a zöldhozamot, és mintákat vesz beltartalmi vizsgálatok elvégzéséhez.

Food Analytica Kft., Gyula

Akkreditált laboratóriumában bevizsgálja a martonvásári, kiszombori és gyulai növényi minták szárazanyag- és nyersfehérjetartalmát, valamint aminosav-összetételét. A legjobbnak ítélt minták esetében meghatározza a nyerszsír-, nyershamu- és nyersrosttartalmat, és a rostfrakciókat is. A takarmányozási kísérletek során gyűjtött takarmány-, tej-, vér- és vizeletmintákból szintén elvégzi a fehérjetartalom- és aminosavösszetétel-vizsgálatokat.

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom

Kisparcellás és félüzemi kísérletek alapján legjobbnak ítélt néhány takarmánykeverék kérődzők takarmányozásában való felhasználhatóságát tanulmányozza kétféle módszerrel. Egyrészt in sacco lebonthatósági vizsgálatokat végez bendőkanülözött merinó juhokkal, másrészt az egyes takarmánykeverékek látszólagos emészthetőségét határozza meg anyagcsereketrecben tartott kifejlett merinó ürükkel.

Gyulai Agrár Zrt., Gyula

A projekt során mind a növénytermesztési, mind a takarmányozási kísérleteket konvencionális körülmények között is elvégezzük, amelyhez ez a vállalat biztosítja a megvalósítási helyszínt.  Így a projekt végére elegendő adat áll majd rendelkezésünkre, hogy statisztikailag össze tudjuk hasonlítani az ökológiai és a konvencionális kísérletek eredményeit.

A Projekt munkaterve

  1. III. negyedév

Kisparcellás és félüzemi léptékű őszi kísérleti vetések előkészítése: fajok, fajták és vetőmagnorma kiválasztása hazai és nemzetközi szakirodalmak alpján. A szükséges vetőmagok felkutatása, beszerzése és előkészítése vetéshez.

  1. IV. negyedév

Őszi vetések elvégzése Gyulán és Martonvásáron. Kelési erély, tőszám és víruskártétel felvételezése a tél beállta előtt.

  1. I. negyedév

Kisparcellás és félüzemi léptékű tavaszi kísérleti vetések előkészítése: fajok, fajták és vetőmagnorma kiválasztása hazai és nemzetközi szakirodalmak alpján. A szükséges vetőmagok felkutatása, beszerzése és előkészítése vetéshez.

  1. II. negyedév

Tavaszi vetések elvégzése Gyulán, Martonvásáron és Szegeden. Őszi és tavaszi vetésekben felvételezések elvégzése: fagykár, gyomok, kártevők, kórokozók, szárszilárdság, állóképesség, keverékalkotó növényfajok dominanciaviszonyai, tőszámváltozások. Teljes zöld növényi minták begyűjtése és eljuttatása a Food Analytica Kft. akreditált laboratóriumába. Szárazanyagtartalom, fehérjetartalom és aminosavösszetétel meghatározása a beszállított mintákból. Betakarítás és takarmánytartósítás előkészítése.

  1. III. negyedév

Őszi és tavaszi takarmánykeverékek betakarítása és tartósítása falközi siló, illetve csomagolt szenázsbálák készítésével. Zöldhozam meghatározása. Martonvásáron kisparcellás abraktakarmány-kísérlet betakarítása, termésmérés, magminták küldése laborvizsgálatokhoz. Szarvasmarha takarmányozási kísérlet előkészítése a Körös-Maros Biofarm Kft-nél és a Gyulai Agrár Zrt-nél: tehénpárok kijelölése, istállók karbantartása, különböző mintavételi eszközök beszerzése. Emészthetőségi és lebonthatósági vizsgálatok előkészítése Herceghalomban. Őszi kísérleti vetésekhez szükséges vetőmagok beszerzése és előkészítése vetéshez.

  1. IV. negyedév

Őszi vetések elvégzése Gyulán két helyszínen, Martonvásáron és Szegeden. Kelési erély, tőszám és víruskártétel felvételezése a tél beállta előtt. Szarvasmarha takarmányozási kísérlet lebonyolítása két helyszínen. Emészthetőségi és lebonthatósági vizsgálatok elvégzése Herceghalomban.

  1. I. negyedév

Tavaszi kísérleti vetésekhez szükséges vetőmagok beszerzése és előkészítése vetéshez. Takarmányozási, emészthetőségi és lebonthatósági vizsgálatok befejezése és kiértékelése.

  1. II. negyedév

Tavaszi vetések elvégzése Gyulán két helyszínen, Martonvásáron és Szegeden. Őszi és tavaszi vetésekben felvételezések elvégzése: fagykár, gyomok, kártevők, kórokozók, szárszilárdság, állóképesség, keverékalkotó növényfajok dominanciaviszonyai, tőszámváltozások. Teljes zöld növényi minták begyűjtése és eljuttatása laboratóriumba. Szárazanyagtartalom, fehérjetartalom és aminosavösszetétel meghatározása a beszállított mintákból. Betakarítás és takarmánytartósítás előkészítése. Eredmények publikálása.

  1. III. negyedév

Őszi és tavaszi takarmánykeverékek betakarítása és tartósítása csomagolt szenázsbálák készítésével. Zöldhozam meghatározása. Martonvásáron kisparcellás abraktakarmány-kísérlet betakarítása, termésmérés, magminták küldése laborvizsgálatokhoz. Szarvasmarha takarmányozási kísérlet előkészítése Gyulán két helyszínen. Emészthetőségi és lebonthatósági vizsgálatok előkészítése Herceghalomban. Őszi kísérleti vetésekhez szükséges vetőmagok beszerzése és előkészítése vetéshez. Eredmények publikálása.

  1. IV. negyedév

Őszi vetések elvégzése Gyulán két helyszínen, Martonvásáron és Szegeden. Kelési erély, tőszám és víruskártétel felvételezése a tél beállta előtt. Szarvasmarha takarmányozási kísérlet lebonyolítása két helyszínen. Emészthetőségi és lebonthatósági vizsgálatok elvégzése Herceghalomban.

  1. I. negyedév

Takarmányozási, emészthetőségi és lebonthatósági vizsgálatok befejezése és kiértékelése. Eredmények publikálása.

  1. II. negyedév

Őszi vetésekben felvételezések elvégzése: fagykár, gyomok, kártevők, kórokozók, szárszilárdság, állóképesség, keverékalkotó növényfajok dominanciaviszonyai, tőszámváltozások. Teljes zöld növényi minták begyűjtése és eljuttatása laboratóriumba. Szárazanyagtartalom, fehérjetartalom és aminosavösszetétel meghatározása a beszállított mintákból. Betakarítás és takarmánytartósítás előkészítése. Eredmények publikálása. A projektben elvégzett kísérletek kiértékelése, konklúziók levonása, szakmai zárójelentés készítése.

EREDMÉNYEK:

Jelen projektünk alapvető célját képezte a szója és szója alapú fehérje források kiváltása helyben hatékonyan megtermeszthető takarmánynövényekkel és növényfaj keverékekkel. A projekt indokoltságát az egész világra jellemző, már kritikusnak mondható fehérjehiány adta és adja még

Napjaink gyakorlatában a takarmány fehérje-tartalmának növelésére elsősorban szóját alkalmaznak, ami (bár a jelenlegi világpiaci árakon ez gazdaságosnak tűnik) egyrészt alapvetően importfüggővé teszi a hazai termelést, másrészt hosszú távon a termelés gazdaságossága nehezen tervezhető, mivel a szójaárakat döntően a világpiac alakulása dönti el. A másik, az ökológiai gazdálkodásban alapvető probléma, hogy a világpiacon GMO mentes szója gyakorlatilag nem beszerezhető, viszont az ökogazdálkodásban a GMO-ra vonatkozóan zérótolerancia érvényes. Ezért alapvető szükség van hazánkban nagy biztonsággal és gazdaságosan termelhető fehérjenövényekre, melyekkel a szója a tejtermelésben hatékonyan kiváltható.

A tejtermelés folyamatos növekedése nagymértékben fokozta az állatok fehérje-, illetve aminosav szükségletét. A naponta 35-40 liter 3,2 % fehérjetartalmú tejet termelő tehén napi 1120-1280 g kiváló aminosav összetételű fehérjét ürít ki a tejjel szervezetéből. Tekintetbe véve a bendőben bekövetkező veszteséget, valamint az aminosavak felszívódását követő metabolikus veszteséget, továbbá azt a tényt, hogy a takarmányfehérje egy része nem emésztődik meg az emésztőcsőben, az említett fehérje mennyiségnél lényegesen több, mintegy 2,5-3,0-szor annyi fehérjét kell a tejtermelés céljára a takarmányadagban biztosítanunk.

A tejelő szarvasmarhatartás célkitűzése a megfelelő mennyiségű és minőségű tej előállítása. Ennek esszenciális előfeltétele a hibátlan takarmányozási színvonal, és a megfelelő fehérjeellátás. Jelen pályázati projektünk végső eredménye a gazdaságosan, megfelelő mennyiségben és minőségben termelt nyers tej. Az így termelt élelmiszer a piacon fellelhető más tej és tejtermékekhez képest magasabb értéket képvisel és egyben magasabb fogyasztói igényeket elégít ki.

XPROTEIN növénytermesztési kísérletek összefoglalása

A projekt célkitűzése az volt, hogy a tejelő szarvasmarhák napi takarmányadagjában csökkentsük az import szója arányát alternatív fehérjeforrásokkal. Ennek érdekében különböző növénytársításokat dolgoztunk ki. A folyamat egészen a növénynemesítéstől indulva magában foglalta a kisparcellás és félüzemi léptékű tesztelést organikus és konvencionális feltételek mellett, valamint a termesztéstechnológia és a takarmánytartósítási technológia optimalizálását.

A mezőgazdaság régóta alkalmazza a Poaceae és a Fabaceae családokba tartozó növényfajok együttes termesztését és szenázsként való tartósítását, ám a professzionális állattenyésztés igényeit egyre inkább tudományos igénnyel kidolgozott tömegtakarmányokkal lehet csak kielégíteni. A magas fehérjetartalmú pillangósvirágú fajokat tartónövény nélkül nehéz termeszteni, mert saját súlyuknál fogva elterülnek a földön, biomasszájuk befülled, ami minőségromláshoz vezet és megnehezíti a betakarítást is. Tartónövénnyel együtt termesztve viszont a pillangósok felkúsznak a kalászosok szárára, növekedésük intenzívebb lehet és kiváló tömegtakarmány alapanyagául szolgálhatnak. A tartónövény elválaszthatatlan része lesz a biomasszának, ámde fehérjetartalma meg sem közelíti a pillangós fajokét, vagyis a keverék fehérjetartalmát csökkenti. Nem mindegy azonban, hogy milyen mértékben! Ugyanis az egyes kalászos fajok, sőt az azon belüli fajták között számottevő genetikai variabilitás lehetséges.

Ennek feltérképezése érdekében bevontuk a projektbe a két legjelentősebb hazai növénynemesítő intézetet: a martonvásári MTA-ATK-t és a szegedi Gabonakutató Kft-t, ahol két tenyészidőszakban kisparcellás teljesítménykísérletekben vizsgálták meg az ottani fajtaszortiment beltartalmi mutatóit a teljes zöld növényre vonatkoztatva. Őszi és tavaszi vetésű kalászos genotípusok egyaránt szerepeltek a kísérletekben. Ilyen jellegű kutatásra a projekt előtt alig volt hazai példa. Mivel a Körös-Maros Biofarm Kft. üzemi szintű biotermesztésre rendezkedett be, szempont volt, hogy olyan tartónövényeket találjunk a kutatóintézetek genetikai bázisában, amelyek ökológiai körülmények között is megállják a helyüket. Ezért a kisparcellás kísérleteket organikus tenyészkertben állították be szerződéses partnereink. Az első eredmények rámutattak, hogy a modern búzafajtákat azok gombás betegségekkel szembeni fogékonysága miatt nem érdemes nagyobb területen kísérletbe állítani. Legbiztatóbb adatokat a tritikálékkal kaptunk, amelyek szárszilárdsága, növénymagassága, rezisztenciája és fehérjetartalma előrevetítette a kívánt cél elérését. Ugyancsak jónak bizonyultak a zabok, amelyek magassága ugyan nem érte el a tritikálékét, de több produktív hajtást fejlesztenek, így zöldtömegük kimagasló. Szerepeltek még a kísérletekben rozs, tönkölybúza, tönkebúza és alakorbúza genotípusok is. Utóbbiakat gyenge szárszilárdságuk, ezáltal megdőlésre való hajlamuk miatt kizártuk a további vizsgálatokból.

Félüzemi kísérletek beállításához a következő fajtákat javasolták martonvásári és szegedi partnereink:

Tritikálék: GK Bogo, GK Szemes, GK Idus, Mv Sámán, Leontino, Hungaro

Zabok: GK Impala, GK Zalán, Mv Hópehely, Mv Pehely

Rozsok: GK Wibro, Dankowskie diament

Tönke: Mv Hegyes

Tönköly: Oberkulmer rotkorn

 

A pillangósvirágú fajokat és fajtákat a piacon elérhető aktuális kínálatból válogattuk. A projekt futamideje alatt a következő genotípusokat teszteltük:

Borsó: Nany, Arvika, Santana, Sirius

Szöszös bükköny: Savane, Hungvillosa

Pannon bükköny: Beta-11

Tavaszi bükköny: Emma, Jose

Fogaslevelű bükköny: fajtamegjelölés nélkül

 

Vállalásunknak megfelelően évelő fajokat és keverékeket is kipróbáltunk, amiket szintén a piacról szereztünk be. Ezek a következők voltak: Perenne évelő rozs, Reichersberger Neu vöröshere, Futterprofi LG és Futterprofi LR keverékek.

A növénytársítások teljesítményvizsgálata párhuzamosan folyt tenyészkerti szinten Szegeden és Martonvásáron, valamint félüzemi szinten Gyulán a Körös-Maros Biofarm Kft-nél bio körülmények között és a Gyulai Agrár Zrt-nél konvencionális körülmények között. Tenyészkertben lehetőség adódott sokféle keverési arány tesztelésére. A tartónövényben gazdag keverékek nem bizonyultak célravezetőnek, mivel a szárazanyagtartalomra vonatkoztatott nyersfehérjetartalmuk gyakran még a 10 %-ot sem érte el. A pillangós komponensben gazdag keverékek pedig gyenge állóképességük miatt nem váltak be. Legjobban a 40-60 % pillangós növényeket tartalmazók szerepeltek. Félüzemi szinten 50 : 50 (kalászos : pillangós) arányú keverékeket állítottunk kísérletbe. A projekt futamideje során ökológiai körülmények között 3 őszi és 3 tavaszi, konvencionális körülmények között pedig 2 őszi és 1 tavaszi vetésű kísérletet hajtottunk végre, összesen több mint 300 hektáron. Ezek során az alábbi fontosabb megfigyeléseket rögzítettük:

  • A betakarítható biomassza mennyisége nagyban függ a vetésidőtől. Őszi kultúra esetén október 2. dekádja az optimális erre a műveletre, tavasszal pedig március 2-3. dekádja.
  • A kelési erély, ezáltal a növények kondíciója és a zöldtömeg akár 20 %-kal emelkedhet, ha a talajt keveréses helyett forgatásos alapműveléssel készítjük elő a vetéshez.
  • Szórva vetéshez képest gépi vetés esetén legalább 20 %-kal kevesebb vetőmag szükséges hektáronként, valamint a növények eloszlása és kelési erélye is egyenletesebb lesz.
  • A vetendő magmennyiség kiszámításához a következő képletet dolgoztuk ki:

m = [a1×b1×c1/1000000/(d1×e1)] + [a2×b2×c2/1000000/(d2×e2)]

m: hektáronkénti vetőmagszükséglet (kg)

a: ezermagtömeg (g)

b: hektáronkénti tőszám tiszta vetésben (db)

c: az adott komponens aránya a keverékben (pl. 0,5)

d: csírázási %

e: tisztasági %

1 és 2: az egyes keverékalkotó komponensek vetőmagtételének adatai

A képlet tetszés szerint bővíthető a keverékalkotó komponensek számának megfelelően. Lényeg, hogy a c értékek összege 100 %-ot, vagyis 1-et tegyen ki.

A b értéket az egyes növényfajoknál a következőképpen vettük figyelembe:

tritikálé: 5×106; zab és rozs: 4,5×106; tönke és tönköly: 2,5×106

borsó: 1×106; szöszös bükköny: 0,8×106; pannon és tavaszi bükköny: 2×106

A készen vásárolt Futterprofi márkanevű keverékeknél a gyártó által megadott 30 kg/ha-os normát alkalmaztuk.

  • A vetés előtti N-műtrágyázást vagy szerves trágya kijuttatást a vizsgált keverékek meghálálják, de a fejtrágyázás nem javasolt, mert legyengíti a tartónövények szárszilárdságát és könnyen megdől az állomány.
  • Bio körülmények között a területválasztásnál fontos szempont az elővetemény-hatás figyelembe vétele, ugyanis a keverékek gyomelnyomó képessége nem egyforma. Tapasztalataink szerint az őszi vetésűek igen hatékonyan veszik fel a versenyt a gyomokkal és optimális körülmények között gyomfésűzés nélkül is megtermelhetők. Tavaszi kultúráknál számolnunk kell a gyorsan növekvő tavaszi gyomok jelenlétével, amelyek komoly gondokat okozhatnak. Sem a két, sem a négykomponensű tavaszi keverékeink nem nyomták el a baracklevelű keserűfüvet, a vadrepcét és a mezei acatot sem. Utóbbi azért veszélyes, mert szúrós gyom, és az állatállomány nem szívesen fogyasztja az ilyen takarmányt. Fentiek miatt javasoljuk, hogy a tavaszi vetésű keverékek ne kerüljenek kapás növények, pl. kukorica után, vagy olyan területre, amely köztudottan gyomfertőzött. Konvencionális körülmények között a kelés előtt végzett vegyszeres gyomszabályozás a problémát többé-kevésbé megoldja. Vegyszeres állománykezelést azonban nem javaslunk, mivel a keverékek egy- és kétszikű komponenseket is tartalmaznak.
  • Öntözésre egyik kísérletnél sem volt szükség, mivel ezek a kultúrák hamar borítják a talajt és megőrzik annak nedvességtartalmát. Száraz klímájú termőhelyen is nagy biztonsággal megtermelhetők.
  • Megállapítottuk, hogy a rozs nem alkalmas keveréktakarmány készítésre, mert mire a pillangósvirágú komponensek elérik a betakarításra alkalmas fejlettségi stádiumot, a rozs lignintartalma annyira megemelkedik, hogy a takarmányt nehezen emészthetővé teszi. Tiszta vetésben azonban kiváló szenázs készíthető belőle, ha kalászhányás előtt lekaszáljuk.
  • Vadveszélynek fokozottan kitett területen a borsót érdemes szöszös vagy pannon bükkönnyel helyettesíteni, amit a dámvadak és az őzek kevésbé szívesen fogyasztanak.
  • Tavasszal komoly károkat tehet az állományban a vetésfehérítő bogár. Megfigyeléseink szerint a zabot tartalmazó keverékeken hamarabb elszaporodik, mivel a zab levelét könnyebben tudja hámozgatni. Sikeresen védekeztünk ellene 1,5-2 %-os káliszappan oldat kipermetezésével, azonban a kezelést legalább két héttel a kaszálás előtt be kell fejezni, hogy a készítmény ne befolyásolja a takarmány ízét és az erjedési folyamatot.
  • A biomassza minősége nagyban függ a betakarítás idejétől. Különböző fenofázisokban végzett mintavételekkel meghatároztuk, hogy az egyes genotípusoknak milyen fejlettségi állapotban legmagasabb a fehérjetartalma a teljes zöld növényben. A mérési eredmények rávilágítottak a betakarítási idő kritikus voltára, hiszen növényfajtól- illetve fajtától függetlenül a fehérjetartalmat leíró görbe maximuma csupán néhány napig tart, utána rohamos veszteség következik be. Az elvégzett laboratóriumi mérések alapján kijelenthetjük, hogy a pillangósvirágú komponensek virágzásának kezdetén érdemes lekaszálni az állományt. Ismerni kell a használt pillangós fajták tenyészidejét, és ahhoz kell választani velük szinkronban növekedő kalászos tartónövény fajtát. Jó, ha a betakarításkor a kalászosok tejes érés végén, vagy viaszérés kezdetén tartanak.
  • Az optimális időben elvetett őszi keverékek már május közepén betakaríthatók, ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy másodvetésű kukoricát vagy cirkot termesszünk utánuk, így nemcsak magas fehérjetartalmuk miatt gazdaságosak.
  • Hőmérséklettől függően a kaszálás és a tartósítás között 4-24 óra telhet el. A tartósítás történhet szenázsdomb vagy csomagolt szenázsbálák készítésével – ezzel a két módszerrel gyakorlatilag ugyanaz a minőség érhető el. Fontos, hogy szársértővel felszerelt kaszát és bálázót használjunk. Járvaszecskázóval történő betakarításkor ez természetesen nem feltétel. A rendkezelő beállításakor ügyelni kell rá, hogy minél kevesebb földszennyeződés kerüljön a takarmányba. A szecskázást vagy a bálázást akkor kell megkezdeni, ha a biomassza szárazanyagtartalma 35-60 % között van – erről egy gyakorlott agronómus szubjektíven is képes döntést hozni.

Félüzemi léptékű kísérleteinkben több éven keresztül vizsgáltuk az egyes növénytársításokat, és a következőket javasoljuk üzemi szintű termesztésre konvencionális és biogazdálkodásban egyaránt:

  • GK Szemes tritikálé (25 %), GK Impala zab (25 %), Nany borsó (25 %) Savane szöszös bükköny (25 %) – őszi; „XPROTEIN 3”
  • Mv Hegyes tönke (25 %), GK Impala zab (25 %), Nany borsó (25 %) Savane szöszös bükköny (25 %) – őszi; „XPROTEIN 5”
  • GK Szemes tritikálé (25 %), Mv Hópehely zab (25 %), Nany borsó (25 %) Beta-11 pannon bükköny (25 %) – őszi; „XPROTEIN 6”
  • Futterprofi LG – évelő; „XPROTEIN 8”
  • GK Idus tritikálé (25 %), GK Zalán zab (25 %) Arvika vagy Sirius borsó (25 %), Emma vagy José bükköny (25 %) – tavaszi; „XPROTEIN 14”

Ezek használatával teljesíteni tudtuk azt a pályázati célkitűzést, hogy a Körös-Maros Biofarm Kft-nél évek óta üzemi szinten termesztett borsós tritikáléhoz, mint kontrollhoz képest 2-3 százalékpontos javulást érjünk el a tömegtakarmány nyersfehérjetartalmában, hiszen a fenti keverékek hektáronkénti nyersfehérje hozama akár 45-85 %-kal meghaladta a kontrollt.

A keverékekből készített szenázsbálákat átadtuk a NAIK-ÁTHK herceghalmi kutatóintézetének azok takarmányozási értékének megállapítása végett, valamint helyben kiscsoportos szarvasmarha etetési kísérletekhez használtuk fel a bálák nagyobb részét.

Tekintve a jelenlegi fehérje-kiegészítők piaci árát, a kidolgozott keverékekkel elérhető megtakarítás akár több tízmillió forintos nagyságrendű is lehet évente egy közepes méretű szarvasmarhatartó gazdaság életében. A teljes zöld növény nyersfehérje tartalmának fokozása tehát reális nemesítési és termesztéstechnológiai cél.

 

Ajánlások a különböző keverékekre

A silókukoricára és lucernára alapozott tömegtakarmány-bázis már a múlté. A két lábon állás most már nem elég sem a klíma, sem a biztonság, sem a nagy termelésű tehén szempontjából. Mégis, paradox módon, pontosan az alternatív takarmányokkal lehet a silókukorica és a lucerna termőterületét és jelentőségét fenntartani! A ’sokszínűséggel’ lehet biztosítani ugyanis, hogy a legfőbb és a takarmányozási szempontból leghatékonyabb tömegtakarmányainkat (kukoricaszilázs és lucernaszilázs/szenázs) mindig a legfontosabb termelő csoportokkal etethessük, méghozzá nagy mennyiségben! A természet ’okosan’ megosztotta a feladatot a tömegtakarmányok között: a silókukorica a bendőben könnyen lebomló keményítő legfőbb forrása, a lucerna szolgáltatja a legtöbb fehérjét, míg a tavaszi betakarítású gabona- és keverékszilázsok adják a bendőben jól fermentálható rostot, a takarmányadag tömegtakarmány-hányadán belül. A Kárpát-medencében mindezen takarmányok megteremnek, így kihasználva ezt a potenciált nem kell egyoldalúan takarmányoznunk.

Az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású tömegtakarmányok és takarmánykeverékek növelik a tömegtakarmány-termesztés és felhasználás ’biodiverzitását’, aminek számos előnye van. A ’sokszínűség’ révén segíthet a penészgombák és a gombatoxinok visszaszorításában. Több faj használata nagyobb termésbiztonságot jelenthet. A keverékek termesztésekor kedvezőbben hasznosul a talaj víz- és táplálóanyag-készlete, a pillangós-gabona keverékek a vegetációjukhoz elegendő vízmennyiséget különböző gyökérmélységekből képesek felvenni, a dús növénytakaró miatt gyommentes környezet alakul ki, a pillangós növények miatt a talaj az utódnövényeknek jó tápanyagellátást biztosít. Az őszi vetésű gabonafélék és keverékek pedig jól illeszthetők a vetésszerkezetbe (ha idejében vetik és takarítják be őket). A különböző keverékszilázsokban a pillangós és a gabonakomponens energia és fehérje arány tekintetében kiegészíti egymást, ezért az üszőnevelés kiváló tömegtakarmányai, de a szárazonállók, a kis- és közepes tejűek is kaphatják. Aszályos vagy forró nyár után kialakulhat egy rendkívül veszélyes helyzet, amikor nem terem elegendő silókukorica. Ekkor nagy segítség, ha az üszőket jó minőségű, rostban gazdag, fehérjében és energiában kiegyenlített keverékszilázsokkal nevelhetjük fel. A külföldi szakirodalom szerint a korai betakarítású gabona- és keverékszilázs még az intenzíven termelő nagytejű teheneknek is kiváló takarmánya lehet fehérje- és rostforrásként, a silókukorica- és a lucernaszilázs mellett.

 

A vizsgálatba vont takarmányok értékelése

 

  • Tritikálé, borsó szilázs („XPROTEIN 1”): A keverék szilázs nyersfehérje-tartalma nem éri el a keverékre jellemző potenciális értéket (15-17%sza.). Fehérjetartalma még a növendéknevelés szempontjából sem elégséges. Ennek a tápanyag-pótlás korlátozott mértéke lehet részben az oka. A másik ok a betakarításkori fenológiai fázis. A kalászos késő virágzása- tejesérése környékén lett a keverék betakarítva. Intenzíven termelő, nagytejű tejelő tehénnek korlátozott adagban javasoljuk (5 kg/nap/tehén) a gyenge fehérjetartalom miatt. Rostforrásnak azonban alkalmas, emelheti a tejzsírt (az 53% NDF lebonthatóság miatt). Közepes termelésű állományokban, szárazon állóknak és növendékeknek adható 5-10 kg/nap mennyiségben, de jelentős abrak kiegészítés mellett (elsősorban fehérjepótlás céllal).
  • Tritikálé, szöszös bükköny, zab, borsó szilázs („XPROTEIN 3”): A keverék szilázs nyersfehérje-tartalma nem éri el a keverékre jellemző potenciális értéket (15-17%sza.). A szemérés kezdeti állapotában betakarított keverék szilázs. Fehérjetartalma még a növendéknevelés szempontjából sem elégséges. Ennek a tápanyag-pótlás korlátozott mértéke lehet részben az oka. A másik ok a betakarításkori fenológiai fázis. Rosttartalma jelentős, rostfrakció összetétele és NDF-lebonthatósága gyenge. Valószínűleg a tritikálé rontott a rostösszetételen (korai lignifikáció). Elsősorban strukturális rostnak alkalmas. Energiatartalma limitált, ami korlátozza a tejelő adagba történő beépítését. Erjedése aggályos, mert ideális szárazanyag-tartalma mellett magas az ecetsav koncentrációja. Etetése takarmány-visszautasítást, vagy a szárazanyag-felvétel csökkenését eredményezheti a termelő és a nem termelő állományokban egyaránt. Tejelő tehénnek nem javasoljuk, csak kis mennyiségben.
  • Tönke, szöszös bükköny, zab, borsó szilázs („XPROTEIN 5”): A keverék szilázs nyersfehérje-tartalma nem éri el a keverékre jellemző potenciális értéket (15-17%sza.). A kalászos késő virágzása- tejesérése környékén lett a keverék betakarítva. Fehérjetartalma még a növendéknevelés szempontjából sem elégséges. Ennek a tápanyag-pótlás korlátozott mértéke lehet részben az oka. A másik ok a betakarításkori fenológiai fázis. Rosttartalma jelentős, rostfrakció összetétele közepes. A rostlebonthatóság azonban kedvező: valószínűleg a borsó vagy a bükköny fiatal állapota volt javító hatással a keverékre. A kalászos azonban a keveréken belül már nem volt ideális állapotban. Energiatartalma limitált, ami korlátozza a tejelő adagba történő beépítését. Erjedése meglepően kedvező, alacsony szárazanyag-tartalma alapján ugyanis kedvezőtlen folyamatokat várnánk. Ehhez képest a tejsav-ecetsav arány jó és az ecetsav-tartalom alacsony. Elsősorban strukturális rostnak alkalmas. Energiatartalma limitált, ami korlátozza a tejelő adagba történő beépítését. Közepes termelésű állományokban, szárazon állóknak és növendékeknek adható 5-10 kg/nap mennyiségben, de jelentős abrak kiegészítés mellett (elsősorban fehérjepótlás céllal).
  • Tritikálé, pannon bükköny, zab, borsó szilázs („XPROTEIN 6”).: A kalászos virágzásában betakarított keverék szilázs. Fehérjetartalma megfelelő (a nitrogén utánpótlás és a betakarításkori fenológiai fázis kedvezőbben alakult, mint a többi minta esetében). Ennek ellenére rosttartalma jelentős, rostfrakció összetétele és NDF-lebonthatósága gyenge. Valószínűleg a tritikálé kedvezőtlen hatása érvényesült a keverékben (gyorsabban vénül, mint a zab). Erjedése kedvező, szárazanyag-tartalma ideális. Energiatartalma azonban limitált (a gyenge bendőbeli rostlebonthatóság miatt), ami korlátozza a tejelő adagba történő beépítését. Intenzíven termelő, nagytejű tehénnek csak kis mennyiségben javasoljuk (kérődzés fenntartása). Közepes termelésű állományokban, szárazon állóknak és növendékeknek adható 5-10 kg/nap mennyiségben, abrak-kiegészítés mellett (elsősorban fehérjepótlás céllal).
  • Tönke („XPROTEIN 12”): A gabona szilázs nyersfehérje-tartalma nem éri el a potenciális értéket (10-14%sza.). A szemérés állapotában betakarított gabona szilázs. Fehérjetartalma még a növendéknevelés szempontjából sem elégséges. Rosttartalma jelentős, rostfrakció összetétele és NDF-lebonthatósága gyenge. Elsősorban strukturális rostnak alkalmas. Energiatartalma limitált, ami korlátozza a tejelő adagba történő beépítését. Tejelő tehénnek nem javasoljuk, csak kis mennyiségben széna helyett (kérődzés fenntartása). Közepes termelésű állományokban, szárazon állóknak és növendékeknek adható 5-10 kg/nap mennyiségben, de jelentős abrak-kiegészítés mellett (elsősorban fehérjepótlás céllal).

A vizsgált takarmányok által érintett tartósítási és takarmányozási folyamatok

Receptúrák

Projektünk utolsó lépéseként a vizsgálatok alatt eredményesen alkalmazott takarmányreceptúrákat mutatjuk be, amelyek „csak” a kezdetét jelentik annak a sorozatnak, ami a növénytermesztési vizsgálataink eredményeiből származtatható. Az egyes komponenseket követően érték kg/nap/ 1 tehén

  1. receptúra

Kukorica szilázs            17.00                                   

 „XPROTEIN 13” szenázs        14.00                                   

Bio tejelő          7.00                                   

Nedves répaszelet        6.00                                   

Réti széna közepes       1.50                                   

Lucernaszéna közepes  1.00                                   

Melavit SG95    0.50                                    

  1. receptúra

Kukorica szilázs            15.50                                   

 „XPROTEIN 12” szenázs        14.00                                   

Bio tejelő          7.00                                   

Nedves répaszelet        6.00                                   

Nedves sörtörköly        2.00                                    

Lucernaszéna közepes 1.50                                   

Réti széna közepes       1.00                                   

Melavit SG95    0.50                                   

  1. receptúra

Kukorica szilázs            16.00                                    

 „XPROTEIN 1” szenázs          15.00                                   

Bio tejelő          7.00                                   

Nedves répaszelet        6.00                                   

Nedves sörtörköly        2.00                                   

Lucerna széna   1.50                                   

Réti széna        1.00                                   

Melavit SG95 0.50                                   

  1. receptúra

Kukorica szilázs            17.00                                   

 „XPROTEIN 14” szenázs        15.00                                   

Bio tejelő          7.00                                   

Nedves répaszelet        6.00                                   

Lucerna széna   1.50                                   

Réti széna        1.00                                   

Melavit SG95    0.50                                   

  1. receptúra

Kukorica szilázs            18.50                                   

 „XPROTEIN 6” szenázs          16.00

Bio tejelő          7.00                                   

Nedves répaszelet        6.00                                   

Lucerna széna 1.50                                   

Réti széna        1.20                                   

Melavit SG95    0.50