banner_04

Biogazdálkodásról

A biogazdálkodás (más néven: ökogazdálkodás vagy organikus gazdálkodás) – olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai körforgáson alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével. A biogazdálkodás olyan tevékenység, mely jogszabályokban rögzített szigorú előírások keretei között, ellenőrzés és tanúsítás mellett folyik.

Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében vegyipari úton előállított rovarölő-, gombaölő – és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos kórokozók pusztítanak. A növényvédő szerek közül csak azok a „szelíd” anyagok illetve készítmények használhatók, melyek az úgynevezett pozitív listán szerepelnek, és  melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak.

Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, ugyanez igaz a génmódosított szervezetekre, illetve az azokból készülő anyagokra.
A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által az ökológiai gazdálkodásban felhasználhatónak ítélt készítmények pozitív listája itt található.

Ökotermék (biotermék) az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő, tehát utólagos vizsgálatokkal nem lehet semmit biotermékké minősíteni. Szigorú – az EU szabályozással összhangban lévő – jogszabályi háttere, termelési módszere és ellenőrzési rendszere van. A 140/1999 (IX.3.) kormányrendelet és egy hozzá kapcsolódó miniszteri rendelet tartalmazza a biogazdálkodás szabályait, melyek tulajdonképpen azonosak az EU 2092/91 számú biorendeletében meghatározottakkal.

A biotermékek előállítása hosszú türelmi (átállási) idő után lehetséges, ami a növénytermesztés esetén 2 év, és további 6 hónapot igényel az állatok ökogazdálkodásba történő állítása.

Ahhoz, hogy a „tejünk” a bio minősítést megkaphassa, már a takarmány előállítása is szigorúan szabályozott. A bio takarmányt olyan földön kell megtermelni, ahol nincs műtrágyázás, vegyszeres gyomirtás, a silózásra szánt kukoricát is kézzel vagy géppel kapáljuk. A miénkhez hasonló kemény, kötött talajú területeken általában is alacsonyabb a termés, mint az országos átlag. Eleinte a biotermesztéssel még a helyi gazdák közepes hozamaitól is messze elmaradtunk, de az agrotechnológiánk finomításával és kutatás-fejlesztési projektek tapasztalatainak felhasználásával látványos fejlődést értünk el mind a hozam, mind pedig a minőség (gyommentesség) tekintetében. Kiemelten jó eredményeket, beltartalmi értékeket értünk el a martonvásári és szegedi gabonák és a borsó, bükkönyfajták vegyes vetésben történő „házasításával” tömegtakarmány-termelés céljára.